Egy biológiai védekező eszköz, amely az Ember alkotta munkatáborból kiszabadulva utat tört magának. A mostanában sokat emlegetett Harlekinkatica (Harmonia axyridis) az, amiről beszélek.

Az Ember azonban nem szereti, ha nem a kénye-kedve szerint történnek a dolgok, így bosszút áll, és kampányt indít szökött rabszolgái ellen. Híresztelések szerint az elszaporodott, világuralomra törő kis gazfickók roppant veszélyesek: tömegével szállják majd meg lakásainkat, felfalják gyümölcseinket, megdézsmálják szőlőinket. Sőt, a szőlővel együtt feldolgozott példányok keserű, alkaloida-tartalmú teste rontja a boraink minőségét is. Egyes hírek szerint még meg is haraphatják az embert!

De nézzük csak meg, hogyan is történt mindez!

Állítólag 1916-ban Amerikában kezdődött a kis pettyesek forgalmazása a levéltetvek ellen. A lelkes kis munkások büszkék voltak rá, hogy e nemes feladatra ők lettek kiválasztva. Isteneik kedvében szerettek volna járni, így aztán önállósították magukat és jól elszaporodtak. Aztán a bevált technológiát az Ember Európába a 60-as években hozta be. Azonban hiba csúszott mérnöki számításaiba. Ugyanis 1999-ben már rá is bukkantak az első szabadföldi példányokra Németországban. Ezután, az Ember, látva mit tett, megijedt és gyorsan leállította a mezőgazdasági forgalmazásukat. Ám a ravasz kis Harlekinkatica egész Európát néhány év alatt meghódította, fütyülve a rendelkezésekre. Az első hazai példányra a Magyar Természettudományi Múzeum zoológusa, Merkl Ottó bukkant rá 2008 februárjában, Szigetszentmiklóson.

Most már nincs mit tenni, így aztán az Ember ellentámadásba lendül.

Vészjósló hírekkel árasztja el Embertársait a médián keresztül, miszerint az agresszív elterjedés legnagyobb veszélye, hogy az korábbi példákhoz hasonlóan kiszoríthatja a jelenleg nálunk élő katicafajokat. Mert hát ugye, eleszi előlük a táplálékot, vagy elfogyasztja a többi katicafaj petéit és lárváit.

Sőt, jó szokás szerint komoly összegeket is költenek a Harlekinkatica monitorozására. Pénz beszél, kutya ugat. A Harlekin meg röhög a markába: Magyarországon csupán néhány önkéntes katicavadász igyekszik figyelemmel kísérni a faj terjedését, hatásait az élővilágra.

És hogy mi a teendőnk?

A kis kelet-ázsiai bogár részletes leírását különféle honlapokon megtalálhatjuk. A Szakemberek azt is javasolják, hogy a lakásainkba való bejutásuk megakadályozása érdekében tömjük be a nyílásokat, ha pedig már bejutottak, porszívózzuk fel a betolakodókat.

Ezt az élőlényt maradéktalanul el kell pusztítani! – hirdetik az Emberek. De legalábbis monitorozni kell, képeket kell küldeni a H. P. honlapjára az állatról, és GPS pontossággal kell meghatározni pontos lelőhelyét, hogy azt adatbázisba lehessen rögzíteni.

A magam részéről: